Egy lehelet – egy a párna

2006. február 9-én „Egy lehelet – egy a párna” címmel időszaki kiállítás nyílt a Pécs 1. posta előcsarnokában. A postatörténeti tárlatot, melyet a Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezető igazgatója Egervári László nyitott meg, a Postamúzeum bélyegző- pecsétnyomó- és éremgyűjteményének legszebb, ma már kuriózumnak tekinthető darabjait rája a közönség elé. Ki ne ismerné a postások között a küldeménykezelés során oly gyakran elhangzott mondatot, Naponta levelek, utalványok, csomagok ezreit kellett ellátni az elmaradhatatlan lenyomatokkal, s nem is akárhogyan, hiszen a postai rendelet kimondta, a bélyegzésnek tisztának, olvashatónak kell lennie. A postások bélyegeztek fáradhatatlanul szerte az országban, a stabil hivatalokban, a mozgó-postakocsikban, a fiókpostákon, a postaügynökségeken, bárhol, ahol a felvett küldeményeket útjukra bocsátották. S ha elfogyott a festék, vagy a sok használattól megkopott a bélyegzőpárna? Akkor a megbízható, mindig tettre kész postások saját leheletükkel pótolták a hiányt. A kiállítás főszereplői a postakezelés elmaradhatatlan és nélkülözhetetlen eszközei: a bélyegzők, vagy ahogyan a kiegyezéskor, az önálló magyar postaigazgatás megalakulásának idején nevezeték őket, a „keleti betűzők”. A vitrinekben a 18. század közepétől a második évezred végéig a magyar postán leggyakrabban használt kézi bélyegzőtípusok, valamint a velük egy rangsorban helyet foglaló postai pecsétnyomók és azok lenyomatai láthatók. A kiállítás tervezője és kivitelezői remélik, hogy – a néhai postásokhoz hasonlóan – sikerült „életet lehelni” a kiállított tárgyakba: s azok „megszólalnak”, mint elmúlt századok tanúi. A kiállítás Pécs 1. postahivatalának épületében tekinthette meg a nagyközönség.