Album: LB központok
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/6/1
A távbeszélőközpontok első generációja kézi kapcsolású LB rendszerű volt, ahol a kapcsolásokat kezelő végezte, és minden egyes előfizetői távbeszélő készüléknek saját áramforrásra, ún. helyi telepre volt szüksége. A rendszer a helyi telep angol megnevezésének (Local Battery) kezdőbetűiről LB rendszerként vált ismertté. A mikrofon áramellátását biztosító Leclanché-elemeket, majd később a szárazelemeket a távbeszélő-készülék dobozában vagy külön teleptartó dobozban helyezték el. Az LB rendszernek több hátránya volt: a helyi telepek állandó karbantartást igényeltek, híváskor (sőt a hívás befejezésekor is) az előfizetőnek meg kellett forgatnia az induktor karját, a beszélgetés befejezéséről a kezelő csak a beszélgetésbe történő befigyeléssel tudott meggyőződni stb. A keresztlemezes váltók (távbeszélőközpontok) kezdetben egyvezetékes hálózati rendszerben működtek. A beszéd megértését nehezítette a rendszer által okozott nagy áthallás és a különböző elektromos zavarok. A hálózat fejlődése így a kétvezetékes rendszerű központok alkalmazásához vezetett. A képen a Baross utcai távbeszélőközpont látszik. Szabványosított központok voltak az LB 10, LB 25 és LB 100, a számok a vonalkapacitást jelölték. A száznál több előfizetővel működő helyi hálózatban több kapcsolószekrényt helyeztek egymás mellé, és azokat multiplikálták. Az első kétvezetékes rendszerű központ 1896-ban épült Temesváron 660 előfizetővel, ezt követte Budapesten a Szerecsen utcai 3000-es kapacitású központ 1897-ben. 1928-tól az ún. vertikális LB központokat alkalmazták. Kisebb településeken, falvakon 1996-ig működtek LB központok.
Kapcsolódó anyagok:
Leclanché elem
LB III/25 központ
LB III/100 központ
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/6/1
A távbeszélőközpontok első generációja kézi kapcsolású LB rendszerű volt, ahol a kapcsolásokat kezelő végezte, és minden egyes előfizetői távbeszélő készüléknek saját áramforrásra, ún. helyi telepre volt szüksége. A rendszer a helyi telep angol megnevezésének (Local Battery) kezdőbetűiről LB rendszerként vált ismertté. A mikrofon áramellátását biztosító Leclanché-elemeket, majd később a szárazelemeket a távbeszélő-készülék dobozában vagy külön teleptartó dobozban helyezték el. Az LB rendszernek több hátránya volt: a helyi telepek állandó karbantartást igényeltek, híváskor (sőt a hívás befejezésekor is) az előfizetőnek meg kellett forgatnia az induktor karját, a beszélgetés befejezéséről a kezelő csak a beszélgetésbe történő befigyeléssel tudott meggyőződni stb. A keresztlemezes váltók (távbeszélőközpontok) kezdetben egyvezetékes hálózati rendszerben működtek. A beszéd megértését nehezítette a rendszer által okozott nagy áthallás és a különböző elektromos zavarok. A hálózat fejlődése így a kétvezetékes rendszerű központok alkalmazásához vezetett. A képen a Baross utcai távbeszélőközpont látszik. Szabványosított központok voltak az LB 10, LB 25 és LB 100, a számok a vonalkapacitást jelölték. A száznál több előfizetővel működő helyi hálózatban több kapcsolószekrényt helyeztek egymás mellé, és azokat multiplikálták. Az első kétvezetékes rendszerű központ 1896-ban épült Temesváron 660 előfizetővel, ezt követte Budapesten a Szerecsen utcai 3000-es kapacitású központ 1897-ben. 1928-tól az ún. vertikális LB központokat alkalmazták. Kisebb településeken, falvakon 1996-ig működtek LB központok.
Kapcsolódó anyagok:
Leclanché elem
LB III/25 központ
LB III/100 központ
Album: LB központok
Készítő: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.
Ország: Magyarország
Év: 1904
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 84.11.0.
A kézi kezelésű, faszekrénybe beépített LB telefonközpont 3 átmenő helyközi áramkör és 10 előfizető kapcsolására alkalmas. 3 zsinóráramkörrel rendelkezik. Esőlemezes hívásjelző táblái és a kapcsolóhüvelyek függőleges szerelésűek, kapcsolódugói, billentyűi és a kulcsok a vízszintes ún. kulcsdeszkán találhatók. A csengetésre szolgáló induktor a szekrény jobb oldalán, a jelzőcsengők a szekrény tetején helyezkednek el. A Berliner-féle mikrofon magassága állítható. A távolsági beszélgetések időtartamát - az időméréses tarifák bevezetését követően - a bal oldalon utólag felszerelt homokórával mérték.
Kapcsolódó anyagok:
Kapcsolási rajz
Berliner mikrofon
Készítő: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.
Ország: Magyarország
Év: 1904
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 84.11.0.
A kézi kezelésű, faszekrénybe beépített LB telefonközpont 3 átmenő helyközi áramkör és 10 előfizető kapcsolására alkalmas. 3 zsinóráramkörrel rendelkezik. Esőlemezes hívásjelző táblái és a kapcsolóhüvelyek függőleges szerelésűek, kapcsolódugói, billentyűi és a kulcsok a vízszintes ún. kulcsdeszkán találhatók. A csengetésre szolgáló induktor a szekrény jobb oldalán, a jelzőcsengők a szekrény tetején helyezkednek el. A Berliner-féle mikrofon magassága állítható. A távolsági beszélgetések időtartamát - az időméréses tarifák bevezetését követően - a bal oldalon utólag felszerelt homokórával mérték.
Kapcsolódó anyagok:
Kapcsolási rajz
Berliner mikrofon
Album: LB központok
Ország: Magyarország
Év: 1882
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 83.1.0.
A 78 vonalas kézi kezelésű távbeszélő-központot (keresztlemezes váltót) két kezelő kezelte, állva. Híváskor - amikor az előfizető megforgatta telefonján az induktort - a központban lebillent a hívásjelző esőlemeze, és olvashatóvá vált az előfizető neve. A jelentkező kezelő az előfizetőtől megkérdezte a hívott előfizető nevét, majd utasítást adott a váltókezelőnek, hogy a keresztlemezes váltón dugaszolással hozza létre a kapcsolást. Az előfizetők összekapcsolása két - a keresztpontokba helyezett - rézdugóval történt. Az első előfizetőket csak egy szál vashuzal kötötte össze a központtal, visszavezetésre a földet használták. Vihar esetén az előfizetőket leválasztották a központról, a szolgáltatás szünetelt.
Kapcsolódó anyagok:
Esőlemezes hívásjelző
Kapcsolási vázlat
Ország: Magyarország
Év: 1882
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 83.1.0.
A 78 vonalas kézi kezelésű távbeszélő-központot (keresztlemezes váltót) két kezelő kezelte, állva. Híváskor - amikor az előfizető megforgatta telefonján az induktort - a központban lebillent a hívásjelző esőlemeze, és olvashatóvá vált az előfizető neve. A jelentkező kezelő az előfizetőtől megkérdezte a hívott előfizető nevét, majd utasítást adott a váltókezelőnek, hogy a keresztlemezes váltón dugaszolással hozza létre a kapcsolást. Az előfizetők összekapcsolása két - a keresztpontokba helyezett - rézdugóval történt. Az első előfizetőket csak egy szál vashuzal kötötte össze a központtal, visszavezetésre a földet használták. Vihar esetén az előfizetőket leválasztották a központról, a szolgáltatás szünetelt.
Kapcsolódó anyagok:
Esőlemezes hívásjelző
Kapcsolási vázlat
Album: LB központok
Év: 1960
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T16 97.7.0.
A II/7 típusú központot 1996 végén Olcsvaapátiban szerelték le. Eredeti kiépítésben 2 átmenő áramkör és 5 előfizetői vonal befogadására volt alkalmas. A fotó már két további helyi hívószerelvénnyel bővítve mutatja a központot, amely 4 zsinóráramkörrel rendelkezik. A falra szerelhető központ tetején a jelzőcsengő, baloldalán a kézibeszélő, jobboldalán az induktor található. Az előlap baloldalán 4 lejelentő, 7 helyi hívásjelző és hét kapcsolóhüvely, jobb oldalán 2 helyközi hívásjelző, 2 figyelőkulcs és 2-2 kapcsolóhüvely található. A kapcsolózsinórok a központ alsó részén helyezkednek el.
Kapcsolódó anyagok:
LB II/7 központ belső
LB II/5 kapcsolási rajz
Év: 1960
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T16 97.7.0.
A II/7 típusú központot 1996 végén Olcsvaapátiban szerelték le. Eredeti kiépítésben 2 átmenő áramkör és 5 előfizetői vonal befogadására volt alkalmas. A fotó már két további helyi hívószerelvénnyel bővítve mutatja a központot, amely 4 zsinóráramkörrel rendelkezik. A falra szerelhető központ tetején a jelzőcsengő, baloldalán a kézibeszélő, jobboldalán az induktor található. Az előlap baloldalán 4 lejelentő, 7 helyi hívásjelző és hét kapcsolóhüvely, jobb oldalán 2 helyközi hívásjelző, 2 figyelőkulcs és 2-2 kapcsolóhüvely található. A kapcsolózsinórok a központ alsó részén helyezkednek el.
Kapcsolódó anyagok:
LB II/7 központ belső
LB II/5 kapcsolási rajz
Album: LB központok
Év: 1960
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T16 97.8.0.
Az LB III/30 típusú vertikális központot mint az utolsó kézikapcsolású központok egyikét 1996 év végén Kömörőn szerelték le. Az előfizetői egységeket 10-es csoportokba foglalták, így ezek egyszerűen bővíthetők voltak. A 2 helyközi sávon 6 közép- vagy végállomású helyközi vonal kapcsolható. Összesen 8 zsinórpárja (összekötője) van. Az induktor és a kézibeszélő a központ előlapján, a csengő a tetején található. Szükség esetén két központot is elhelyeztek egymás mellett.
Kapcsolódó anyagok:
LB III/30 központ belső
Év: 1960
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T16 97.8.0.
Az LB III/30 típusú vertikális központot mint az utolsó kézikapcsolású központok egyikét 1996 év végén Kömörőn szerelték le. Az előfizetői egységeket 10-es csoportokba foglalták, így ezek egyszerűen bővíthetők voltak. A 2 helyközi sávon 6 közép- vagy végállomású helyközi vonal kapcsolható. Összesen 8 zsinórpárja (összekötője) van. Az induktor és a kézibeszélő a központ előlapján, a csengő a tetején található. Szükség esetén két központot is elhelyeztek egymás mellett.
Kapcsolódó anyagok:
LB III/30 központ belső
Postamúzeum 1061 Budapest, Andrássy út 3. | Telefon: 268-1997, 269-6838 Fax: 268-1958 | E-mail: