Album: Hálózathoz
Év: 1928
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/19/1
Az utcai föld alatti beton tömbcsatorna-hálózatból beérkező ólomköpenyű előfizetői kábelek ún. átmeneti kötéssel csatlakoznak a belső téri switch-kábelekhez.
A switch kábelek a központ kábelrendezőjében lévő kábelbordákon végződnek.
Interurbán bevezetőkábel-végelzáró
Album: Hálózathoz
Év: 1890
Elhelyezés: tornác
Leltári szám: T16 2005.7.1.
A hazai távíró és helyközi távbeszélővonalak kiépítése a múlt század második felében (távíró), illetve a századvégen (távbeszélő) légvezetékes rendszerben kezdődött. Az 1950-es évek közepéig ez képezte helyközi távbeszélő-hálózataink döntő többségét.
A légvezetékes irányok legnagyobb része vasútvonalak mentén épült ki. Nagyobb áramkörszám esetén föld alatti kábelcsatornákba húzott bevezetőkábelek útján érték el a városi távíróhivatalokat, távbeszélőközpontokat.
A légvezetékhuzalok és a bevezetőkábelek erei kábelvégelzáró szerelvény közbeiktatásával csatlakoztak egymáshoz. A kábelvégelzárót kábelbódéban, vagy bevezető kábelaknában helyezték el. Az itt látható végelzáró a Józsefvárosi vasúti pályaudvar közelében, a Mátyás téren kábelaknába volt beépítve, aknafödémre függesztett szereléssel.
Kábelakna bebúvó fedlapok
Album: Hálózathoz
Ország: Magyarország
Év: 1900
Elhelyezés: tornác
Leltári szám: T16 2002.27.1-3.
A kábel-alépítményi tömbcsatorna vonalak magassági és oldalirányú töréspontjain, valamint a nagyobb szakaszhosszak végén és több tömbcsatornairány találkozási pontjain kábelaknákat építettek. A kábelakna lényegében betonból készült földalatti helyiség, amelynek födémrészén kisebb méretű nyílás szolgál az aknába való lejutásra. Ezt a nyílást a járda, esetenként az úttest szintjében fedlap zárja le. Az aknabebúvó két fő része a keret és a fedél. 1898-tól az 1930-as évekig négyszögletes ezt követően kör alakú aknabebúvókat alkalmaztak. Az 1980-as évek közepén műemléki környezetben díszfedlapokat építettek be.
Album: Hálózathoz
Készítő: Standard Villamossági Rt.
Ország: Magyarország
Év: 1928
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 92.88.0.
A kábelrendező egy nyitott vasszerkezet, amelynek egyik oldalán függőleges kábelbordák (vonal oldal), a másik oldalán vízszintes forrasztócsúcsok és leválasztó sávok (központ oldal) találhatók.
A függőleges kábelbordák az átmeneti kötésektől érkező switch-kábeleket fogadják. A bordák 20 érpáros csoportokból állnak. Szerepük a túlfeszültség és túláram elleni védelem. Minden egyes érpárhoz 2 rövid és 2 hosszú rúgó tartozik. A rövid és a hosszú rúgók között 1-1 tartós áramú biztosíték (hőorsó), a hosszú rúgók és a földelt alapzat között 2-2 szénlemezes feszültségbiztosító helyezkedik el. A bordasorok tetején riasztójelzés mutatja a biztosítékok kiolvadását.
A kábelrendező vízszintes oldalán találhatók a leválasztó sávok és forrasztócsúcsok, amelyekről a kábelek a központra csatlakoznak. A leválasztó sávok szintén 20 érpáros egységet képeznek. A rúgóköteg felső kivezetése a vonali oldal, ami impregnált vezetékkel csatlakozik a kábelbordához. Az alsó kivezetés fix belső kábelezéssel csatlakozik a kapcsológépekhez a teherelosztó forrcsúcs-sávjainak közbeiktatásával. A leválasztó sávnál kétágú fadugó dugaszolásával lehet a vonalat a gépoldalról leválasztani.
Kapcsolódó anyagok:
Függőleges kábelbordák Előfizetői vonal csatlakozása a központhoz Kábelrendező vízszintes oldal Forrasztó csúcsok és leválasztó sávok
Kábelvégelzáró 13 × 4 eres
Album: Hálózathoz
Év: 1923
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 2002.23.0.
A postai távbeszélő kábelhálózatban általánosan alkalmazott kábelvégelzárót az 1920-as évek elején építették be a Magyar Országos Levéltár távbeszélő ellátására szolgáló hálózatba (Budapest I., Bécsi kapu tér 4.).
Rendeltetése: az épület alagsori részébe vezetett elosztókábel vízmentes lezárása, a távbeszélő-állomások egyéni vezetékeinek csatlakoztatása a kábelhez, a kábel villamos vizsgálati és mérési lehetőségének biztosítása. A kábelvégelzáró légbefúvó csatlakozóhüvellyel készült. Beázás esetén kompresszorral végzett levegőbefúvással szárították ki a nedves kábelszigetelést.
Album: Hálózathoz
Készítő: Pirelli Cables, Newport,
Ország: Anglia
Év: 1992
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T16 2000.45.0.
A Pirelli Servocavi típusú rendezőkeret fényvezető kábelek végződtetésére szolgál. Modul rendszerű, 2600 mm magas szerkezet.
Fő részei: 60 fényvezető szálas kábelkötő betét, 5 db 12 fényvezető szálas végződő betét.
A keretre legfeljebb 60 fényvezető szál köthető be. A bekötésre szolgáló kábelkötő betétben 10 hegesztőkazetta helyezkedik el két ötös csoportban. A hegesztések védelmét hőre zsugorodó védőhüvelyek biztosítják. A végződő betétek mindegyikén 12 db FC/PC típusú optikai csatlakozó és D típusú csatlakozótoldó elhelyezése biztosítható. A csatlakozótoldókat a betétek előlapjára szerelték. Az egyes csatlakozópontok azonosítása levehető csúszó címke segítségével végezhető.
Album: Hálózathoz
Készítő: Standard Villamossági Rt
Ország: Magyarország
Év: 1941
Elhelyezés: tornác
Leltári szám: T16 91.25.0.
A kábelerek közötti kapacitás által okozott csillapítás indukciós tekercsekkel (pupin csévékkel) csökkenthető. A "pupinfazék" a pupin csévék elhelyezésére szolgáló földalatti tartály.
A pupinfazekat külön védelem nélkül a földbe helyezték. A kábel áthalad a fazék kötésterén, ezért átmenőkábeles. A távkábelben 1830 méterenként kellett 1-1 fazekat elhelyezni. A csévék és a fazék fő részei: körgyűrű alakú vasmag, erre csévélt vörösréz tekercs, belső réztartály, külső öntöttvas ház.
Pupinfazék, kivezetőkábeles kivitel
Album: Hálózathoz
Készítő: Standard Villamossági Rt
Ország: Magyarország
Év: 1926
Elhelyezés: tornác
Leltári szám: T16 91.26.0.
A kábelerek közötti kapacitás által okozott csillapítás indukciós tekercsekkel (pupin csévékkel) csökkenthető. A pupinfazék a pupin csévék elhelyezésére szolgáló földalatti tartály.
A csévék és a fazék fő részei:
körgyűrű alakú vasmag, erre csévélt vörösréz tekercs, belső réztartály, külső öntöttvas ház. A csévék kivezetőhuzalai a kivezető kábellel vannak összekötve.
A pupincséve M. Pupin (1858 - 1935) amerikai mérnök által kidolgozott eljárásról kapta elnevezését.
Album: Hálózathoz
Készítő: Raychem
Ország: Németország
Év: 1987
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/19/3
Az utcai föld alatti műanyagcső alépítmény-hálózatból beérkező műanyagköpenyű előfizetői kábelek ún. átmeneti kötéssel csatlakoznak a belső téri műanyagköpenyű switch-kábelekhez.
A switch-kábelek a központ kábelrendezőjében lévő kábelbordákon végződnek.
Album: Hálózathoz
Készítő: Siemens A.G.
Ország: Németország
Év: 1987
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/19/2
Az utcai föld alatti műanyagcső alépítmény-hálózatból beérkező műanyagköpenyű előfizetői kábelek ún. átmeneti kötéssel csatlakoznak a belső téri műanyagköpenyű switch-kábelekhez.
A switch-kábelek a központ kábelrendezőjében lévő kábelbordákon végződnek.
XLVIII (48) nyílású, kábel-alépítményi betontömb
Album: Hálózathoz
Ország: Magyarország
Év: 1900
Elhelyezés: tornác
Leltári szám: T16 98.18.0.
A hazai helyi távbeszélő hálózat kábelvonalainak építése az 1890-es években Budapesten kezdődött a svéd behúzó rendszerű tömbcsatorna alépítmény építési eljárásának honosításával. A kábelvonalak alépítmény hálózatai többnyílású, 1 m hosszú betontömbökből épített, általában járda alatti, földbeágyazott összefüggő csőhálózatokból álltak. Az első hazai kábelalépítmény XIII nyílású betontömbök felhasználásával 1898-ban Budapesten a Szerencs utcai (ma Paulay Ede u.) távbeszélő központ és a Gránátos utcai (ma Városház u.) Főposta között épült. Ezt követően nagy erőkkel folytatódott a főváros nagyszámú vezetékkel túlterhelt légvezetékes vonalszakaszainak kábelbe helyezése. Kiemelkedő esemény volt a 25 000-ik betontömb beépítése, amit a posta korabeli vezetői kézjegyük vésetével ellátott réz emléktábla elhelyezésével is emlékezetessé tettek.
A betontömb jellemzői:
-Csőnyílásszám: XLVIII (negyvennyolc)
-Beépítési hely: Lipót körút (ma Szent István krt.)
-Beépítés valószínűsíthető időpontja: 1900-1905
-Feltárás: Hálózat rekonstrukció során kb.1980-ban