Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Herédi Sándor
Év: 1990
Elhelyezés: 2. terem
Leltári szám: D-24.334.0.

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Ifj. Vastagh György
Év: 1926
Elhelyezés: 2. terem
Leltári szám: D-24.411.0.

Az allegorikus szoborcsoport egy híreket, gondolatokat, érzelmeket közvetítő létesítményt, az első hazai szimmetrikus felépítésű hangfrekvenciás távbeszélő-áramköröket tartalmazó nemzetközi, egyben belföldi távkábelt örökíti meg, amelyet Budapest-Bécs között 1927. október 1-jén helyeztek üzembe. A szoborcsoport kifejezi a magyar postaigazgatás tervét, hogy a kábelvonal a javasolt London-Bécs-Budapest-Konstantinápoly közötti transzeurópai kábel-összeköttetés részévé váljon. A központi nőalak a kábelvonalat, a körülötte lévők a négy fővárost jelképezik.

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/22/1

Gábor Dénest (1900-1979) az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata a holográfia feltalálásához vezette. Felismerte, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámoknak valamennyi információját fel kell használni. Nem csak a hullámintenzitást - mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető. Az optikai holográfia elméletét 1946 és 1951 között dolgozta ki. Munkásságát 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el. A holográfia széles körű elterjedéséhez ún. koherens fényforrás kidolgozására volt szükség, amit 1962-ben a lézer felfedezése biztosított, majd a lézertechnika és a holográfia egyesítése a lézerhologramok készítését tette lehetővé.

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Ballonyi László
Év: 1992
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: D-24.296.0

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Kiss Gyula
Év: 1991
Elhelyezés: 2. terem
Leltári szám: D-24.94.0.

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/35/2

1871. Réznyomat 5 kr. Katalógusszám: 10. Tervezte: Unrein János. Készült az Állami Nyomdában. Az első Magyarországon gyártott bélyegkiadás egyik címlete. Forgalomban volt: 1871. június közepétől 1876. december 31.-ig. Bélyegkép: I. Ferenc József. 1913. Árvíz 1 Korona. Katalógusszám: 174. Tervezte: Tull Ödön. Készült az Állami Nyomdában. A Turul bélyegeket egészítették ki a bélyegkép alján látható "Árvízkárosultaknak külön 2 fillér" feliratot tartalmazó kerettel, ami a Krassó-Szörény vármegyei árvízkárosultak javára minden címlet megvásárlásakor fizetett felárra utal. Nyomdatechnika: könyvnyomás. Forgalomban volt: 1913.nov.20. - 1916. júl.6. Bélyegkép: I. Ferenc József. 1916. Koronázás 15 fillér. Katalógusszám: 237. Tervezte: Pethely Gyula. Készült az Állami Nyomdában. Kiadták IV. Károly koronázása alkalmából. Nyomdatechnika: könyvnyomás. Forgalomban volt: 1916. dec. 30-tól 1917. dec. 31-ig. Bélyegkép: IV. Károly. 1918. Károly - Zita 15 fillér. Katalógusszám: 243. Tervezte: Földes Imre. Készült az Állami Nyomdában könyvnyomással. Forgalomban volt: 1918. aug. 30-tól 1918. nov. 23-ig. Bélyegkép: IV. Károly.

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Benkő T. Sándor:
Év: 2000
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: D-24.542.1-2.

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Kiss Gyula
Év: 1986
Elhelyezés: 2. terem
Leltári szám: D-24.19.0.

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/34/1

Kormányzói arcképsor 1938. Katalógusszám: 596-598. Tervezte: Dr. Englerth Emil. Készült az Állami Nyomdában mélynyomással. Forgalomban volt: 1938. január 1. - 1942. június 30. Példányszám: 258 255 fogazott, 900 vágott sor. Címletek: 1 P (zöld), 2 P (barna), 5 P (kék). Kormányzói arcképsor 1941. Katalógusszám: 690-692. Tervezte: Légrády Sándor és Márton Ferenc. Készült az Állami Nyomdában mélynyomással. Forgalomban volt: 1941. június 18. - 1945. augusztus 15. Címletek: 1 P (zöld/sárga), 2 P (barna/sárga), 5 P (ibolya/sárga).

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T99 3/13/2

A lármafát a települések közelében fekvő magaslatokon helyezték el. Az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fény- és füstjelekkel jelző hírközlő eszköz volt. A lármafát a földbe ásva rögzítették, és a föld feletti magassága kb. 8-9 méter volt. A lármafa törzsét egy farúd képezte (kivágott, megfelelő méretű fa ágaitól és kérgétől megfosztva), amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötöttek. A szalmaköteg vége egészen a földig leért. A mellérendelt őrszem ezt gyújtotta meg, amikor az ellenséget vagy más veszélyt észlelt. A lármafákat egymástól látótávolságra helyezték el, így a szomszédos lármafák segítségével több kilométeres láncolat alakult ki. A veszély nagyobb távolságra is rövid idő alatt jelezhető volt, így kellő idő maradt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt, míg nappal a füstje volt látható. Emlékei (többek között helynevekben is) Erdély keleti és déli határvidékein maradtak fenn az 1700-as évekből. Használata középkori eredetű, a gyepű- és határőrző hagyományhoz köthető.

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Várkonyi János
Év: 1997
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: D-24.555.0.

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 1. terem
Leltári szám: T99 1/34/3

Katalógusszám: 1703-1704. Tervezte: Papp Tamás. Készült az Állami Nyomdában mélynyomással. Forgalomban volt: 1959. november 30. - 1961. január 31. Példányszám: 1 303 800 fogazott, 3263 vágott sor. Címletek: 60 f (zászlótartó), 1 Ft (zászló).

Album: Képzőművészeti alkotások
Elhelyezés: 3. terem
Leltári szám: T99 3/13/1

A "lármafát" szimbolizáló oszlop információs lapjain az alábbi témákról olvashatunk:

• MATÁV Rt. 10 évének rövid története
• dr. Lajtha György: A távközlési szolgáltatások műszaki háttere
• Telefonkártyák

Album: Képzőművészeti alkotások
Készítő: Herédi Sándor
Év: 1990
Elhelyezés: 2. terem
Leltári szám: D-24.333.0.