Történeti áttekintés
| 1881 | Az első távbeszélőközpont május 1-jén kezdte meg működését Pesten a Fürdő utcában. Matkovits Júlia elsőként tett távbeszélő kezelői vizsgát április elsején. December 1-jén Temesvárott távbeszélőközpont nyílt. |
| 1882 | A Margit hídon lefektették az első 5x1 eres távbeszélő kábelt. A Pénzügyminisztériumban elsőként létesítettek távbeszélő alközpontot. |
| 1884 | Az első nyilvános távbeszélő állomásokat november 10-én állították fel. Pozsonyban, Aradon és Szegeden távbeszélő központokat építettek. |
| 1885 | Megnyitották a pécsi távbeszélő központot. |
| 1887 | Megkezdődött a kétvezetékes távbeszélő vonalak építése. Zágrábban távbeszélő központot létesítettek. Október 18-án a budapesti telefonhálózat az államkincstár tulajdonába került és egyidejűleg Puskás Tivadar 30 évre megszerezte a bérleti jogot. |
| 1888 | Távbeszélő központokat nyitottak Debrecenben és Nagyváradon. |
| 1889 | Távbeszélő központot nyitottak Miskolcon. |
| 1890 | Január 1-jén a Főposta épületében megnyitották az első Helyközi Központot. Távbeszélő központokat létesítettek Fiuméban és Sopronban. Rendeletet adtak ki a hívószámmal történő kapcsolásra, de a nagy felháborodás miatt maradt a névszerinti kapcsolás. |
| 1891 | Távbeszélő központokat létesítettek Győrben és Kassán. |
| 1892 | Állami távbeszélő központokat létesítettek Kolozsvárott, Nagykanizsán, Szabadkán, Székesfehérvárott és Szolnokon. |
| 1893 | Február 15-én megindították a Telefonhírmondó szolgáltatását a budapesti távbeszélő hálózat felhasználásával. (Később saját hálózat épült) |
| 1896 | Június 1-jén létrehozták a Posta és Távírda Vezérigazgatóságot, amely átvette a távbeszélő szolgálat központi vezetését. Temesvárott megépült az első kétvezetékes multiplikált távbeszélő központ. A Magyar kir. Posta szabványosította a távbeszélő készülékeket. |
| 1897 | Budapesten a Szerecsen utcában kétvezetékes multiplikált távbeszélőközpont épült. Megszűnt a budapesti távbeszélő-hálózat bérlete, így az állami kezelésbe került. |
| 1898 | A Főposta és a Szerecsen utcai központ között elsőként fektették a kábeleket tömbcsatornába. |
| 1900 | A Szerecsen utcai központban kísérleti CB központot helyeztek üzembe. Kötelező jelleggel bevezették a hívószámmal történő hívást. |
| 1901 | A Keleti Pályaudvaron elsőként szereltek fel nyilvános pénzbedobós távbeszélő készüléket. |
| 1902 | Fiuméban elsőként létesítettek CB központot. |
| 1904 | Budapesten megépült az első CB távbeszélőközpont, a Teréz |
| 1917 | A világháború miatt csak ez évben tudták átadni Budapest második CB központját, a József távbeszélőközpontot. |
| 1924 | Az új távbeszélő-készülékek tervezésére kiírt pályázat győztesei az Ericsson Villamossági Rt. által gyártott LB 24 és CB 24 típusú készülékek lettek. |
| 1925 | Július 1-től Budapesten ébresztő- és üzenetközvetítő szolgálat indult. |
| 1927 | Október 1-jén adták át az első hazai belföldi és egyben nemzetközi távkábel szakaszt Budapest-Bécs között. Április 19-től vidéken is működött az ébresztő szolgálat. |
| 1928 | Budapesten a rotary 7A1 típusú központok telepítésével megindult a távbeszélő központok automatizálása. Az első automatizált központok a Krisztina főközpont és mellékközpontjai, valamint a Teréz és a Belváros központok voltak. Az automatizálás miatt a budapesti hívószámok négyről ötjegyűre változtak. A Magyar Telefonautomata Rt. (MATART) utcai nyilvános pénzbedobással működő távbeszélő állomások telepítését kezdte meg. Január 1-jétől megindították az előfizetők száma, vagy neve szerinti belföldi és nemzetközi tudakozó szolgáltatást. |
| 1929 | Budapesten az újabb automata központok a Lipót és mellékközpontjai megkezdték működésüket. Megépült a Budapest - Szeged távkábel. |
| 1930 | Szegeden és Pécsett az automatizálást a rotary 7B típusú távbeszélő központtal oldották meg. |
| 1931 | Debrecenben szintén rotary 7B központot létesítettek. |
| 1932 | A József főközpont és mellékközpontjainak megépítésével befejeződött Budapest távbeszélő központjainak automatizálása. |
| 1933 | Megkezdődött a távbeszélő vonalak ikresítési programja. |
| 1935 | Bevezetésre került a CB 35 típusú távbeszélő-készülék. |
| 1936 | Budapesten az ikerállomások szaporodása miatt áttértek a hatjegyű hívószámok alkalmazására. |
| 1938 | Szeptember 17-én Pápán nyílt meg az első rotary 7DU típusú automata távbeszélő központ. |
| 1939 | Miskolcon Ericsson gyártmányú, AGF típusú, automata távbeszélőközpont épült. Budapesten elsőként létesült 7A2 típusú központ, az Erzsébet. |
| 1940 | A József távbeszélőközpontban megkezdte működését a Siemens gyártmányú pontos-idő bemondógép. A hívás helyi beszélgetésnek minősült. |
| 1949 | Üzembe helyezték a hazai fejlesztésű Magyari-Pulvári féle pontos-idő bemondógépet a Belváros távbeszélőközpontban. |
| 1951 | Budapesten üzembe helyezték a rotary rendszerű belföldi helyközi távbeszélőközpontot. Január 1-jétől a pontos idő szolgáltatást az utcai, nyilvános állomásokról is lehetett hívni. |
| 1954 | Február 20-án kezdte meg működését Miskolcon az egyetlen vidéki 7A2 típusú távbeszélőközpont (vidéki városokban a 7DU rendszer terjedt el.) |
| 1955 | Bevezették az LB 55 és CB 55 típusú távbeszélő-készülékeket. |
| 1962 | Augusztus 8-án üzembe helyezték a 7A2 típusú Ferenc távbeszélőközpontot. |
| 1963 | Kísérleti távhívó rendszer (IT2) kezdte meg működését Budapest-Veszprém és Budapest-Miskolc között. |
| 1964 | December 19-én üzembe helyezték az új 7A2 típusú Óbuda főközpontot. Elsőként helyeztek üzembe ECR-21 típusú központot a Veszprém megyei Litéren. Pápán IT3 típusú távhívó központ épült. A vidéki távbeszélő-hívószámok négyről ötjegyűre változtak. |
| 1965 | Üzembe helyezték az új 7A2 Zugló főközpontot, így Budapest főközpontjainak száma tízre emelkedett: Belváros, Erzsébet, Ferenc, József, Krisztina, Lágymányos, Lipót, Óbuda, Teréz, Zugló. |
| 1967 | A posta mérnökei kifejlesztették a PAM mellékközpontot. Megkezdődött a CB 666 és a CB 667 típusú távbeszélő-készülékek sorozatgyártása. |
| 1968 | Április 13-án helyezték üzembe az első LM Ericsson gyártmányú, ARM 200/2 típusú félautomata nemzetközi távbeszélőközpont. |
| 1969 | Balatonfüreden üzembe helyezték az ECR 2000 típusú távbeszélőközpontot. |
| 1971 | Július 5-én átadták az első ARF 102 típusú helyi crossbar központot, a Lágymányost. December 5-én adták át az ARM 201/2 típusú Belföldi Helyközi Központot. |
| 1976 | Augusztus 8-án adták át az új Belváros ARF 102 típusú központot. |
| 1978 | A Főközpontok között a trönkhálózat bővítésére vezették be először a PCM (impulzus-kódmodulációs) technikát. |
| 1979 | Kőbánya-újhegyen helyezték üzembe az első kihelyezett ún. konténerközpontot, amelynek anyaközpontja a Teréz ARF 102 típusú központ volt. |
| 1981 | Megjelentek a CB 811 és CB 812 távbeszélő-készülékek. |
| 1982 | Szeged térségében kibocsátották az első telefonkötvényt. |
| 1985 | Lefektették az első fényvezető kábeleket a Belváros és a József központ között. Budapesten is kibocsátották a telefonkötvényeket. |
| 1986 | Március 24-én átadták az új Városmajor távbeszélő központot. |
| 1988 | Román gyártmányú készülékekkel bővítették a nyilvános távbeszélő állomások típusválasztékát. |
| 1989 | Február 27-én adták át Szombathelyen az ország első tárolt program vezérlésű (TPV) elektronikus távbeszélő központját. Az ADS (Austrian Digital Switching System) típusú központot az Austria Telecommunication G.m.b.H. cég szállította. Március 7-én a Nemzetközi Távhívó Központban az Ericsson Telecom által szállított AXE-10 (Automatic Cross-Connection Equipment) típusú központot helyeztek üzembe Szeptember 21-én a Belföldi Távhívó Központban ADS típusú központot helyeztek üzembe. Szeptember 2-tól Budapesten a telefonszámok hétjegyűre változtak. |
| 1990 | Megkezdte szolgáltatását a Westel Rádiótelefon Kft. Az NMT (Nordic Mobile Telephone) rendszerű analóg hálózat a 450 MHz-es frekvencián működött. |
| 1991 | A Balaton környékén szerelték fel az első MONÉTEL IPT-402 típusú kártyával működő nyilvános távbeszélő-készüléket, ezzel egyidejűleg megjelentek az első 50 és 120 egységes telefonkártyák. Budapest és Bécs között lefektették az első hazai nemzetközi és egyben belföldi fényvezető üvegszálas távkábelt. |
| 1993 | Budapesten az István központban üzembe helyezték a legújabb, Siemens EWSD típusú (Elektronisch Wahl-System Digitalisch) elektronikus távbeszélő központot. |
| 1994 | Budapesten megépítették az új Erzsébet központot, amelybe szintén EWSD berendezéseket telepítettek. Két új mobil-szolgáltató kezdte meg működését a 900 MHz-es frekvencián, a Pannon GSM távközlési Rt., és a Westel Mobil Távközlési Rt. |
| 1996 | Megindult az Internet szolgáltatás Magyarországon. |
| 1999 | A Vodafone kiépítette az 1800 MHz-es tartományban működő GSM/DCS1800) rendszerű hálózatát |
| 2001 | A nyilvános távbeszélő-hálózat új PROXIM-A 403 típusú kártyás távbeszélő készülékkel bővült. |