

Elkészült a Hermész szobor restaurálása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
[2010-05-27]Hermész Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke a görög mitológiában. Ez volt legfontosabb rangja, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője. Ezek mellett közismert volt az olümposziak között furfangjáról és ravaszságáról. A költészetet sem vetette meg, és ezért Apollón egyik legközelibb barátja volt.
A görögök a legkorábbi időktől fogva tisztelték Hermészt, erről egy Kr. e. 14-13. századból Knósszoszból előkerült írásos emlékek is tanúskodnak. A rómaiak is átvették tiszteletét a Kr. e. 5 század körül, ők Mercuruis néven tisztelték. Atlétikus alkatú ifjúnak ábrázolták, akinek baljában ott volt a caduceus, szárnyakkal ékesített kalapja volt és szandálján is két-két szárnyacska segítette az istenek követét a gyors haladásban.
A Postamúzeum kép-és ábrázolásgyüjteményében is található egy Bologna mintáját követő, szép kidolgozású Merkúr-szobor. A fából készült alkotás Gács Lajos szobrászművész munkája, amelyet dr. Vajda Endre múzeumigazgató felkérésére készített.
Gács Lajos (1905-1981) , szobrászművész 1924-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán Lux Elek tanítványaként. 1939-től az Országos Tervező Irodánál dolgozott, majd 1954-től az újpesti Állami Áruház tervező grafikusa volt. 1955-től 1965-ig a Művészeti Gimnáziumban (ma Képző- és iparművészeti Szakiskola) tanított díszítőszobrászatot. Elsősorban kisplasztikáiról, sportérmeiről és portréplakettjeiről ismert.
A közel egyméteres műalkotás sokáig része volt az újjászervezett, s 1955-ben a Postavezérigazgatóság épületében megnyílt önnálló Postamúzeum állandó kiállításának. Az 1956-os károkat követően a helyreállított, és 1958. szeptember 6-án megnyitott új kiállításon az előtér jobboldali sarkában kapott helyet. A belépő látogatókat így egyenesen Hermész fogadta, hogy - stílusosan és rendkívül találóan - kísérőjük legyen a posta történetét felvonultató termeken.
A szobrot 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restauráltatta a Hírközlési Múzeumi Alapítvány, s így vált újra az állandó kiállítás megbecsült darabjává.




