
HUNGARIAN TELEPHONE IS 140 YEARS OLD

Since the safekeeping of collected items is a major undertaking, the Post Museum constantly faced storage problems during the 65 years before the opening of the 1955 exhibition. During this period, postal items were stored on the first, second and third floors of the Central Post Office; in various rooms at the finance offices of the National Post and Telegraphy Office; in an 8 room caretaker's apartment of the Lágymányos Telegraph Centre that was assigned for museum use; in 2 rooms at the Pauler Street storage; in the vehicle garage of the Óbuda post office and the post station in Stefánia Street. Even after 1955, the storage problems of the Post Museum still existed as the opening of its first subsidiaries in Balatonszemes (1962) and Nagyvázsony (1968) did not resolve the situation. An own museum building would have provided a solution to the storage deficit. In an effort to accommodate the postal museum, the Post Directorate purchased the dilapidated Slovak Evangelical church building located at 57 Rákóczi Street in 1970. Due to high renovation costs, however, the postal museum was moved into a lodging, namely the exquisite halls of the Saxlehner-palace located at 3 Andrássy Street, from where the Hungarian Philatelic Society had just moved out. The impressive halls have housed the Postal Museum exhibitions for 40 years, but the building was not suitable for storing larger collections. Although the number of subsidiaries increased significantly in the following years with the involvement of settlements like Debrecen (1980), Ópusztaszer (1987), Hollókő (1990), Budapest (1991), Diósd (1995), Miskolc (1998), Pécs (1999), Kiskunhalas (2002) and Kőszeg (2004), storage problems are still unresolved.

Since the safekeeping of collected items is a major undertaking, the Post Museum constantly faced storage problems during the 65 years before the opening of the 1955 exhibition. During this period, postal items were stored on the first, second and third floors of the Central Post Office; in various rooms at the finance offices of the National Post and Telegraphy Office; in an 8 room caretaker's apartment of the Lágymányos Telegraph Centre that was assigned for museum use; in 2 rooms at the Pauler Street storage; in the vehicle garage of the Óbuda post office and the post station in Stefánia Street. Even after 1955, the storage problems of the Post Museum still existed as the opening of its first subsidiaries in Balatonszemes (1962) and Nagyvázsony (1968) did not resolve the situation. An own museum building would have provided a solution to the storage deficit. In an effort to accommodate the postal museum, the Post Directorate purchased the dilapidated Slovak Evangelical church building located at 57 Rákóczi Street in 1970. Due to high renovation costs, however, the postal museum was moved into a lodging, namely the exquisite halls of the Saxlehner-palace located at 3 Andrássy Street, from where the Hungarian Philatelic Society had just moved out. The impressive halls have housed the Postal Museum exhibitions for 40 years, but the building was not suitable for storing larger collections. Although the number of subsidiaries increased significantly in the following years with the involvement of settlements like Debrecen (1980), Ópusztaszer (1987), Hollókő (1990), Budapest (1991), Diósd (1995), Miskolc (1998), Pécs (1999), Kiskunhalas (2002) and Kőszeg (2004), storage problems are still unresolved.

Az első rádióamatőr versenyt 1925-ben a Magyar Rádió Újság szervezte Ki tud hibátlanul venni? címmel. A versenyen bárki részt vehetett, akinek két- vagy háromcsöves vevőkészüléke volt. A versenyzőnek mindössze annyi volt a feladata, hogy a megadott időben részletesen lejegyezze a saját rádiójával fogott külföldi rádióállomás műsorát.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

Ebben a hónapban ünnepeljük a Magyar Rádió Prózai osztályát létrehozó Somogyváry Gyula és Németh László születésnapját. Emlékezzünk rájuk rádiós hitvallásukkal!
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Április 15-én a Benczúr Házban mi is megemlékezünk a Magyar Rádió irodalmi műhelyének munkájáról. A Postamúzeumi beszélgetések című műsor 17:30-kor kezdődik, az FB esemény itt olvasható.




Nevesített és egyedi detektoros rádiók a Postamúzeum gyűjteményében
A személyhez köthetők közül kiemelnénk a Benczúr utcai állandó kiállításban látható két vevőkészüléket, melyeket a Magyar Rádió ünnepi megnyitására (1925. december 1.) készítettek ajándékként a rádióelőadás közreműködőinek: Kozma Miklósnak (a Magyar Távirati Iroda elnöke) és dr. Székelyhidy Ferenc operaénekesnek.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első rádióstúdiót a Magyar Királyi Postakísérleti Állomás mérnökei a Magyar Távirati Iroda (MTI) Városház utca 10. szám alatti házban alakították ki, az üzemközpontot pedig a közeli Főposta épületében helyezték el. 1923 novemberétől az adó elsősorban az MTI gazdasági híreinek továbbítására, leadására szolgált.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Magyarországon az első kísérleti rádióműsort Magyari Endre postafőmérnök rendezte. A 125 éve, 1900. január 10-én Aradon született szakember a gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen szerezte meg, de már 1922-ben, szigorló mérnök korában a Posta Kísérleti Állomás rádióosztályán dolgozott, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első kísérleti rádióműsort 1924. március 15-én a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás munkatársai készítették el egy bútorszállító kocsiból átalakított stúdióban.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

1914-ben helyezték üzembe a Magyar kir. Posta mérnökei által tervezett csepeli szikratávíró állomást. 1922-ben kísérleti jelleggel két darab 250 watt teljesítményű adót vásároltak a berlini Huth-Gesellschaft m. b. H. für Funkentelegraphie cégtől, az egyiket 1923. március 6-án a csepeli állomáson, a másikat a soproni postaigazgatóság épületében állították fel. Ezekkel az adókkal eleinte csak távolsági távbeszélő kísérleteket végeztek, később azonban már szórakoztató műsort is sugároztak, amit kristálydetektoros készülékkel lehetett meghallgatni.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

A Telefonhírmondó 1893-ban a Magyar utca 6. szám alatt kezdte meg működését, de rövidesen az Erzsébet körút 24. sz. alá költözött. 1894-től már a Kerepesi (ma Rákóczi) út 22. sz. alatti, Jahn József építész által tervezett, újonnan átadott négyemeletes bérházban lelt otthonra, ahol a szerkesztőségi szobák mellett a stúdiók is főúri szalonokhoz hasonlítottak.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15-én Budapesten, a Magyar utca 6. számú ház első emeletén Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó, ez a vezetékes hálózatra épülő „beszélő újság”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

A Postamúzeum rádiózástörténeti gyűjteménye őrzi a világ legrégibb műsorszórójának, a Telefonhírmondónak tárgyi emlékeinek és dokumentumainak nagy részét, köztük az I. Ferenc József számára készített telefonhírmondó-hallgatópárt, melyet a monogramja díszít. Ezt a becses emléket az uralkodó 1896-ban, a millenniumi kiállításon tett látogatása után kapta ajándékba...
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.

Jókai Mór, a 200 éve született írófejedelem volt az első magyar író, akik szerepelt a Telefonhírmondóban, az idén 100 éves Magyar Rádió elődjében. Puskás Tivadar találmányáról, a világ első elektronikus műsorszóró berendezéséről Jókai kedvezően vélekedett: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét az otthoni ezreknek”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.