ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSUNK

Elsők között… címmel 2012. október 9-én nyílt meg új székhelyünkön, a Benczúr Házban állandó kiállításunk, amely öt teremben olyan postatörténeti jelentőségű témákat mutat be, melyek a Magyar Királyi Posta kísérletező kedvét, innovatív szemléletét, alkalmazottainak újító tevékenységét bizonyítják. Makettek és eredeti járművek segítségével mutatjuk meg, hogy a világon először Budapesten állították a motoros tricikliket a levélgyűjtés szolgálatába, és szólunk a távíró- és távbeszélő-szolgálatban 1872-től foglalkoztatott nők munkakörülményeiről. Fókuszba állítjuk a levélgyűjtőszekrény-ürítés modernizálására tett kísérleteket, a biztonságos küldeményszállítás újításait, valamint a világon először nálunk bevezetett levelezőlapot. Felsorakoztatjuk a postamérnökök vezetékes távközlés fejlesztését szolgáló újításait, kezdve a Hollós-féle kékírón, a Pollák-Virágh-féle gyorstávírón át a telefonhírmondóig. Megragadjuk azt a történelmi pillanatot, amikor 1933-ban Lakihegyen felépült a szivar alakú rádióadótorony, mely a mai napig a magyar rádiózás szimbóluma. A csaknem 100 éves postahivatal hangulatos enteriőrjében kétségtelenül a csőposta a látogatók kedvence, hiszen működik, vele a „tegnap” technológiáját keltjük életre. Több teremben érintőképernyős állomást helyeztünk üzembe, melyeken játékok segítségével lehet szórakozás közben tudáshoz jutni.

 

A kiállítás koncepcióját kidolgozta és forgatókönyvét írta Kisfaludi Júlia, munkájában Bartók Ibolya, Hajdú József, Heckenast Gábor, Jakab László, Kozmáné Grünwald Éva és Urbán Gyöngyi segítette. A kiállítás vizuális és grafikai megjelenését tervezte, kivitelezését végezte Bartha Tamás és György Árpád Hunor iparművész (Heonlab Designstúdió), a kivitelezésben kiemelkedő segítséget nyújtott Kozmáné Grünwald Éva és Czeglédi Gábor.

ÍZELÍTŐ A KIÁLLÍTÁSBÓL

Kis postahivatal berendezési tárgyai, 19. század vége

A Postamúzeum fogadóterében található hivatali bútorcsalád az 1894-ben kiadott postai szabvány szerint készült. A Magyar Királyi Posta ugyanis nemcsak a szorosan vett postai tevékenység eszközeit, felszereléseit, hanem az összes hivatali berendezését, bútorzatát is rendeletileg szabályozta. Az íróasztalból, rovatolóasztalból és beosztószekrényből álló műtárgyegyüttes 1991-ben Kisújszállásról került a múzeum gyűjteményébe. Az 55 rekeszes beosztószekrény sajátossága, hogy félköríves alakja meggyorsította a levelek útirányok vagy kézbesítési körzetek szerinti csoportosítását.

Berendezés.jpg

Gervay Mihály (1819–1896) miniszteri tanácsos, országos postafőigazgató, az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után létrejött Magyar Királyi Posta első vezetője

Az utókor által az önálló magyar posta megteremtőjének is nevezett kitűnő szakember 20 éven keresztül állt az intézmény élén. Az elnémetesedett szolgálat nemzetivé tétele, az elhanyagolt postahálózat fejlesztése, a korszerű berendezések biztosítása, az önálló postaépületek építésének elkezdése mellett nevéhez fűződik például a levelezőlap bevezetése, a nők alkalmazásának szabályozása, illetve az 1874-ben megalakult Egyetemes Postaegyesület alapokmányának aláírása is.

012.jpg

A távbeszélő-kezelőnő, 1904

Távbeszélő-kezelőnőnek csak olyan intelligens, jó megjelenésű hölgyek jelentkezhettek, akiket legalább két úri család ajánlott, s akik legalább egy idegen nyelvet beszéltek. Kiválogatásuknál nagyon fontos volt a tiszta beszéd, a kiejtés, a csengő hang, a gyors felfogás és legfőképp a jó emlékezőképesség. A kapcsolás ugyanis kezdetben az előfizetők neve szerint történt, s az azonos nevű ügyfeleket foglalkozásuk és címük alapján kellett megkülönböztetniük. Az első, 1882-ben megjelent előfizetői névsor 238 nevet tartalmazott. Az 1889. évi már 1183-at, és a kapcsolási számok négyjegyűvé váltak. Amikor az előfizetők száma 5000 fölé, a megtanulandó adatok száma 8000 fölé emelkedett, 1901-ben a kereskedelmi miniszter, az ügyfelek tiltakozása ellenére, szigorúan elrendelte a szám szerinti kapcsolást.

011.jpg

Csonka-féle levélgyűjtő tricikli, 1900

Csonka János, a József Királyi Műegyetem műhelyfőnökének tervei alapján készült tricikli. Dion gyártmányú motorja négyütemű, 260 cm3 űrtartalmú, 2,3 lóerős, villamos megszakító gyújtással és önműködő szívószeleppel volt ellátva. Maximális sebessége 25-30 km/h. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdona.

Közvetítő gépkocsi, 1906

A Teste et Moret gyártmányú alkatrészekből összeszerelt kísérleti járművet frikciós váltóval, egyhengeres, három lóerős Csonka–Dion-féle motorral látták el. Szélvédője plexiből készült, vezetőülése fölé vászonponyvát erősítettek, ajtóit rézből öntött koronás postakürtökkel díszítették, lámpáiban viaszgyertya égett, felszerelését réz dallamkürt egészíti ki. Maximális sebessége 30 km/h.

026.jpg

Az első magyar kiadású levelezőlap, 1869

 

A postaszolgálat fejlesztéséhez olyan egyéni teljesítmények, kezdeményezések is hozzájárultak, amelyek napjainkig használatban vannak. Dr. Hermann Emanuel bécsújhelyi katonai akadémiai tanár javaslatára 1869. október 1-jén a magyar és az osztrák posta elsőként vezette be a levelezőlapot mint új küldeményfajtát. A meghatározott méretű, egyik oldalán a címzésnek, másik oldalán az üzenetnek helyet biztosító nyílt lap a maga egységes, kedvezményes tarifájával szinte azonnal közkedveltté vált.

Postahivatal, 1930-as évek

Az 1893-ban készült, a szentesi közönséget több mint 100 évig szolgáló postahivatali felvevőpult köré rendezett enteriőr egy 1930-as évekbeli egyesített posta-, távírda és távbeszélő-hivatalt idéz meg. A három felvevőhellyel rendelkező hivatal eszközei és berendezései mellett egy működő csőposta is látható, amely egykor a földszinti hivatalból az emeleti távíróterembe szállította a továbbítandó táviratlapokat. A díszes kivitelű, sűrített levegővel működő csőposta fogadóállomását a következő teremben kiállított morzemunkahely képezi.

042.jpg

Hughes-féle betűíró távíró, 1867

A walesi David Edward Hughes nevéhez köthető szinkron rendszerű távírógép előnye a Morse-féle távíróval szemben az volt, hogy az üzenet közvetlenül olvasható. A táviratok szövegét keskeny papírszalagra nyomtatta, így az felragasztás után közvetlenül felhasználható, kézbesíthető volt. Az adószerkezet elrendezése a zongora billentyűzetére hasonlított, működtetéséhez a távírász kézügyességére és jó ritmusérzékére volt szükség. A vevőszerkezetben egy elektromágnes által vezérelt betűnyomókerék végezte a nyomtatást.

077.jpg

A távbeszélő-szolgálat

A világon az első kézi kapcsolású telefonközpontot 1877-ben Bostonban helyezték üzembe. A telefon rendkívüli előnyeit Magyarország az elsők között ismerte fel. Puskás Tivadarnak és testvérének, Ferencnek köszönhetően hazánkban, Európában negyedikként, 1881-ben kapcsolták be az első telefonközpontot 54 előfizetővel. Az első előfizetők még az Amerikai Egyesült Államokból behozott készülékeken beszéltek, de szinte azonnal megindult a hazai telefonok gyártása is. Az első állami szabványú készülékeket az Egger és Társa, valamint a Deckert és Homolka cég készítette, később az Ericsson Villamossági Rt. és az Egyesült Izzólámpa Rt. is gyártott telefonokat. Az igényes kivitelű fali, illetve a később megjelenő asztali készülékek az előfizető társadalmi rangját is jelezték, és egyúttal a lakás díszeként szolgáltak. Az előfizetők között újságok szerkesztőségei, bankok, iparosok, nagykereskedők és tehetősebb magánszemélyek szerepeltek. Budapesten az első automata telefonközpontot 1928-ban helyezték üzembe, a Krisztina-központban. Ennek mellékközpontja volt a Várnegyedben filiálénkban, a Telefónia Múzeumban még ma is meglévő rotary 7A1 típusú forgógépes telefonközpont, amelynek érdekessége, hogy a világon egyedülállóan még ma is üzemképes.

A Szerecsen utcai telefonközpont kapcsolóterme, 1890-es évek

LB fali telefon, 1896

A díszes kivitelű, fadobozos, helyi telepes készülék felső részén Berliner-féle tölcséres mikrofon, alatta a készülékház található, amelynek ferde teteje írópultként szolgált. Fanyeles hallgatói közül az egyik a bal oldali átváltó karon, a másik a jobb oldalon rögzített horgon függ. A készülékház oldalán a telefonközpont hívására szolgáló induktor hajtókarja, alján a kétharangos csengő található. E telefonnál a helyi telepet különálló teleptartó dobozba tervezték.

060.jpg

70 vonalas, kézi kapcsolású, központi telepes telefonközpont, 1929

Az előfizető hívását – amelyet a kézibeszélő felemelésével kezdeményezett – a kapcsolóhüvelyek felett elhelyezett látjelző mutatta, amelynek fekete háttere híváskor fehérre változott. Az előfizetők összekapcsolását a kezelőnő végezte összekötő zsinórok segítségével, a számtárcsával az automata központok felé tudott kapcsolást végezni.

Pom_19723.jpg

A lakihegyi adótorony, 1933

A szivar alakú antenna teljes magassága 314 méter, a 284 méteres alapmagasságához egy 30 méter hosszú kitolható hangoló toldat tartozik abból a célból, hogy az esetleges frekvencia átállítások miatt hangolhatóvá váljék. A kor technikai színvonalának legfejlettebb műszaki alkotása volt ez a félhullámú önsugárzó antenna, amellyel a terepviszonyok függvényében az eddigi 175-ről mintegy 255 km sugarú körre sikerült kitolni a torzulásmentes vételt.

084.jpg

POSTAMÚZEUM, BUDAPEST

1068 Budapest, Benczúr utca 27.

Nyitvatartás

Keddtől vasárnapig 10–18 óráig, hétfőn zárva.

Egyéb napok, melyeken zárva vagyunk: január 1., nagypéntektől húsvétvasárnapig, pünkösdvasárnap, mindenszentek napja, december 24–31.

Téli nyitvatartás: január, február és november, december hónapokban: keddtől vasárnapig 10–16 óráig, hétfőn zárva.

Elérhetőségeink

Kiállítás: +36 1 269 6838

Porta: +36 1 322 4240

E-mail: info@postamuzeum.hu

Belépőjegy árak

  • Teljes árú - 1000 Ft

  • Kedvezményes (diák, nyugdíjas, postás) – 500 Ft

  • Családi (2 felnőtt + 2 vagy 3 gyermek) – 2100 Ft

  • Felnőtt csoportos (10 fő felett) – 600 Ft/fő

  • Kedvezményes csoportos (10 fő felett) – 200 Ft/fő

  • Múzeumpedagógiai foglalkozás – 500 Ft/fő

  • Tárlatvezetés csoportoknak magyar nyelven – belépőjeggyel

  • Tárlatvezetés csoportoknak angol nyelven – 10 000 Ft/csoport + belépőjegy

 

Kérjük, hogy tárlatvezetési igényét legalább egy héttel előbb jelezze!

​​

  • Ingyenes a belépés: 6 év alattiaknak, 70 év felettieknek, fogyatékkal élőknek, pedagógusoknak, újságíróknak.

Az ingyenességet megfelelő igazolvánnyal igazolni kell (személyi, pedagógus, újságírói, rokkantsági igazolvány).

A múzeum mindenki számára ingyenesen látogatható a nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.).

A Postamúzeum székhelye 2012 óta a Budapest VI., Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként vagy elsők között, akár a világon, akár Európában. Elsők között teremtette meg a lehetőségét a nők munkába állásának, önálló egzisztenciateremtésének; a világon elsőként állította szolgálatba a benzin üzemű motorral hajtott gépjárműveket; 1869. október 1-jén az osztrák postával egy időben vezette be a levelezőlapot, mint új küldeménytípust; magyar postatisztek munkavégzést tökéletesítő találmányait más európai posták is alkalmazták; a postamérnökök kiemelkedő munkájukkal a távíró-, távbeszélő- és rádió-berendezéseket tökéletesítették; az 1933-ban megépített Lakihegyi rádióállomás szivarantennája akkor a világ legmagasabb műszaki építményének számított. 

Kézi kapcsolású telefonközpontok, csőposta-berendezés, Morse-féle távíró- és telexgépek, szünetjeladó működés közben nemcsak megfigyelhető, hanem ki is próbálható, mint ahogy levélkötegek készítése, és az értékküldemények továbbítását szolgáló zsák speciális lakattal történő lezárása is. Kiállításunk több módon is lehetőséget ad ismeretszerzésre, tevékenységek kipróbálására, az idősebb korosztálynak nosztalgiázásra, a gyermekeknek telefonon keresztül történő mesehallgatásra.