POSTAMÚZEUM, NAGYVÁZSONY

8291 Nagyvázsony, Klastrom u. 3. (volt Temető utca)

Telefonszám: +36 30 815 1361

Nyitvatartás

Június 21-én (szombaton) a múzeum

12:00-től 20:00-ig tart nyitva.

Április 16-tól október 13-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óra között, hétfőn zárva.

Egyéb napok, melyeken zárva vagyunk: nagypéntektől húsvétvasárnapig és pünkösdvasárnap.

Amennyiben szeretne egy virtuális sétát tenni a múzeumban és a környékén, a 3D séta gombra kattintva megteheti!

3D séta

Belépőjegy árak

Felnőtt: 1000 Ft
Diák/nyugdíjas/postás: 500 Ft
Családi belépőjegy (maximum 2 felnőtt és 3 gyermek): 2000 Ft
Csoportos belépő (10 fő felett) - felnőtt: 700 Ft/fő
Csoportos belépő (10 fő felett) - diák/nyugdíjas/postás: 300 Ft/fő
Ingyenes: 70 év felettieknek, fogyatékkal élőknek, pedagógusoknak, újságíróknak.

Az ingyenességet megfelelő igazolvánnyal igazolni kell (személyi, pedagógus, újságírói, rokkantsági igazolvány)

A múzeum mindenki számára ingyenesen látogatható a nyitvatartási időszakra eső nemzeti ünnepeken (augusztus 20.).

A Kinizsi-vár lábánál faluképi jelentőségű műemléképületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások.

„Postakürt szól a csenden át…”

Nagyvázsony a 18. század végétől az egyik állomása volt az akkori II. számú, Budát Grazcal összekötő postaútvonalnak. Az állomásokat egymástól átlagban 2 postamérföldre (15,2 km) jelölték ki, és egy-egy állomáson eleinte 6, majd 12–16 lovat tartottak. Az állomást bérlő postamesterek maguk szerezték be a lovakat és a kocsikat. A postakocsi-hálózat kiépülése a fogadók építését is föllendítette, hiszen a hosszú utakon embernek, lónak is meg kellett pihennie valahol. Az 1752-ben elinduló, személy-, csomag- és pénzküldemény szállítására egyaránt alkalmas delizsánszforgalom új korszakot jelentett a közlekedés és a posta történetében, megnyitotta a menetrendszerű szállítás korszakát.

Mozaikok a hírközlés történetéből

A történelem kezdete óta az emberek sokféle eszközt használtak, hogy üzeneteiket rövid idő alatt nagy távolságokra eljuttathassák. Füst-, fény- és hangjeleket küldtek, szemaforokat, optikai távírórendszereket használtak, majd a 19. század közepén az elektromágnes felhasználása forradalmasította a kommunikációt. 1887-től a távközlés a postai szolgáltatások részévé vált. Elkezdődtek a távíróvonalakon a fejlesztések, majd az 1881-ben átadott első budapesti telefonközpont után a többi településen is sorra kerültek üzembe az előfizetőket összekötő kapcsolószekrények és hozzájuk az egyre újabb technológiával készült távbeszélő-készülékek. A közel 150 évet átfogó kiállításon a látogatók felhívhatják egymást a régi telefonokról a különböző technológiájú telefonközpontokon keresztül, és morzebillentyűvel működtethetik a távírót.