100 ÉVES A MAGYAR RÁDIÓZÁS
Magyarországon 1925. december 1-jén indult a rendszeres rádióadás, így idén százéves a magyar rádiózás.
Ebből az alkalomból, az idei évben többféle módon is megemlékezünk a rádiózás elmúlt száz évéről.
Tervezünk kiállításokat, konferenciákat, beszélgetéseket, honlapunkon és FaceBook oldalunkon visszaemlékező írásokat.
A csepeli rádióállomás 2 kW-os adójának látképe, 1925 (POM_D24.2_2004.1.8.)
90 éves lenne a postamérnökök által tervezett világhírű 6-os stúdió
A Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt. a Magyar Királyi Postával közösen kezdte építeni a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai stúdiópalotában a magyar technika csúcsteljesítményének számító nagyzenekari stúdiót.
Az 1932 decemberében tartott bokrétaünnepet a filmhíradó is megörökítette.
A teljes, korabeli videókkal gazdagított és képekkel illusztrált cikk ide kattintva, és a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
30 évvel ezelőtt hunyt el dr. Horváth Lajos postaműszaki igazgató
Nevéhez fűződik az földfelszíni műsorszórás gerinchálózatának a megtervezése és kiépíttetése, de már postai főfelügyelőként fontos szerepet vállalt az 1955-ben újjáalakuló Postamúzeum első állandó kiállítóhelyének a megnyitásában.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, és a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
92 éve indult el a rádió reggeli tornája egy postavezérigazgató kezdeményezésére
Demény Károly nyugalmazott államtitkár, a Magyar Királyi Posta volt vezérigazgatója állt élére annak a mozgalomnak, amely külföldi mintára be akarta vezetni a reggeli tornát a Magyar Rádióban. Demény memorandumot nyújtott be a rádió igazgatójának, tárgyalásokat folytatott az illetékesekkel, s kitartását végül siker koronázta. Demény elsősorban az iparosokat és a falusi lakosságot akarta megmozgatni.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A csepeli szikratávíró rádióállomás 20 éves története (1914–1934)
Az első magyar rádióállomás felállítási munkálatainak elkezdése egybe esett az első világháború kitörésével. A politikai események arra késztették Magyarország kormányát, hogy a Bulgáriával és Törökországgal való hírszolgáltatására drótnélküli állomást létesítsen, ennek épületét Bierbauer István posta- és távírda tanácsos tervezte meg. A háború kitörésekor napok alatt kellett kiválasztani, megrendelni és Budapestre szállítani az adóberendezést.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első rádióamatőr versenyt 1925-ben a Magyar Rádió Újság szervezte Ki tud hibátlanul venni? címmel. A versenyen bárki részt vehetett, akinek két- vagy háromcsöves vevőkészüléke volt. A versenyzőnek mindössze annyi volt a feladata, hogy a megadott időben részletesen lejegyezze a saját rádiójával fogott külföldi rádióállomás műsorát.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A rádió és az irodalom, a rádió és a költők kapcsolatáról beszélgetett ALBERT ZSUZSA Magyar Örökség-díjas és József Attila-díjas íróval, szerkesztő-riporterrel és LIPTAY KATALIN szerkesztő-riporterrel SÁVOLY TAMÁS, a Postamúzeum muzeológusa a Benczúr Ház Dísztermében.
A beszélgetésről készült képgalériát ide kattintva tekinthetik meg.
Ebben a hónapban ünnepeljük a Magyar Rádió Prózai osztályát létrehozó Somogyváry Gyula és Németh László születésnapját. Emlékezzünk rájuk rádiós hitvallásukkal!
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Április 15-én a Benczúr Házban mi is megemlékezünk a Magyar Rádió irodalmi műhelyének munkájáról. A Postamúzeumi beszélgetések című műsor 17:30-kor kezdődik, az FB esemény itt olvasható.
Nevesített és egyedi detektoros rádiók a Postamúzeum gyűjteményében
A személyhez köthetők közül kiemelnénk a Benczúr utcai állandó kiállításban látható két vevőkészüléket, melyeket a Magyar Rádió ünnepi megnyitására (1925. december 1.) készítettek ajándékként a rádióelőadás közreműködőinek: Kozma Miklósnak (a Magyar Távirati Iroda elnöke) és dr. Székelyhidy Ferenc operaénekesnek.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első rádióstúdiót a Magyar Királyi Postakísérleti Állomás mérnökei a Magyar Távirati Iroda (MTI) Városház utca 10. szám alatti házban alakították ki, az üzemközpontot pedig a közeli Főposta épületében helyezték el. 1923 novemberétől az adó elsősorban az MTI gazdasági híreinek továbbítására, leadására szolgált.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Magyarországon az első kísérleti rádióműsort Magyari Endre postafőmérnök rendezte. A 125 éve, 1900. január 10-én Aradon született szakember a gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen szerezte meg, de már 1922-ben, szigorló mérnök korában a Posta Kísérleti Állomás rádióosztályán dolgozott, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első kísérleti rádióműsort 1924. március 15-én a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás munkatársai készítették el egy bútorszállító kocsiból átalakított stúdióban.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
1914-ben helyezték üzembe a Magyar kir. Posta mérnökei által tervezett csepeli szikratávíró állomást. 1922-ben kísérleti jelleggel két darab 250 watt teljesítményű adót vásároltak a berlini Huth-Gesellschaft m. b. H. für Funkentelegraphie cégtől, az egyiket 1923. március 6-án a csepeli állomáson, a másikat a soproni postaigazgatóság épületében állították fel. Ezekkel az adókkal eleinte csak távolsági távbeszélő kísérleteket végeztek, később azonban már szórakoztató műsort is sugároztak, amit kristálydetektoros készülékkel lehetett meghallgatni.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A Telefonhírmondó 1893-ban a Magyar utca 6. szám alatt kezdte meg működését, de rövidesen az Erzsébet körút 24. sz. alá költözött. 1894-től már a Kerepesi (ma Rákóczi) út 22. sz. alatti, Jahn József építész által tervezett, újonnan átadott négyemeletes bérházban lelt otthonra, ahol a szerkesztőségi szobák mellett a stúdiók is főúri szalonokhoz hasonlítottak.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15-én Budapesten, a Magyar utca 6. számú ház első emeletén Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó, ez a vezetékes hálózatra épülő „beszélő újság”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A Postamúzeum rádiózástörténeti gyűjteménye őrzi a világ legrégibb műsorszórójának, a Telefonhírmondónak tárgyi emlékeinek és dokumentumainak nagy részét, köztük az I. Ferenc József számára készített telefonhírmondó-hallgatópárt, melyet a monogramja díszít. Ezt a becses emléket az uralkodó 1896-ban, a millenniumi kiállításon tett látogatása után kapta ajándékba...
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Jókai Mór, a 200 éve született írófejedelem volt az első magyar író, akik szerepelt a Telefonhírmondóban, az idén 100 éves Magyar Rádió elődjében. Puskás Tivadar találmányáról, a világ első elektronikus műsorszóró berendezéséről Jókai kedvezően vélekedett: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét az otthoni ezreknek”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.