140 ÉVES A MAGYAR TELEFÓNIA

A telefon közérdekű alkotássá akkor vált, amikor Puskás Ferenc eszméjére az állomások vezetékeit telefonközpontba vezették be és ott a hívó- és hívott állomás vezetékét emberi kéz segítségével összekapcsolták. A magyar eszme átugrott Amerikába (1878), de pár év mulva (1881) visszavándorolt szülőhazájába és magával hozta Budapestre az első, fürdő-utcai központot.

LÉDECZY SÁNDOR (m. kir. postaműszaki igazgató) és FODOR GUSZTÁV (m. kir. postamérnök): Távbeszélő központjaink fejlődése, 1931.

Ugyan a mai napig nem bizonyított, hogy a telefonközpontok ötlete a Puskás fivérek bármelyikétől származna, az kétségtelen tény, hogy hazánkban 1881. május 1-én a budapesti Fürdő utca 10. szám alatt (ma az V. kerületi József Attila utca) Puskás Ferenc (a bátyja, Puskás Tivadar megbízásából) adta át az első telefonközpontot a közhasználat számára.

Bár ezelőtt is volt két pont közötti telefonbeszélgetés, de a távbeszélő-hálózat először ekkor valósult meg, lehetőséget adva arra, hogy a hálózat egyik előfizetője a készülékéről a központon keresztül bármelyik másikkal beszélhessen a kapcsoló előtt dolgozó kezelőnők segítségével.

Mindezek miatt 1881-et tekintjük a magyar telefónia születési évének.

A Fürdő utcai első telefonközpont, a külön

hívásjelző és kapcsolást végző egységekkel

Furdo_utcai_telefonkozpont.jpg